A vas felállításához,
Nyersvasgyártás
A nyersvasgyártás története[ szerkesztés ] Az Imolán feltárt kemence a Kohászati Múzeumban Nem tudjuk pontosan, hogy miként és hol nyerték ki először vasércből a vasat, de az tény, hogy a régészek Egyiptomban, el-Girzában, az i.
Mivel a vas idővel elrozsdásodik, a maradványok elvesznek számunkra, így a vasgyártás több mint éves múltja csak feltételezés. Ezekben a vasércet faszénen izzították.
A szén redukálta a vasoxidokat, azaz eltávolította az oxigént a vasércből. A gödrök egyre nagyobbak lettek, és falukat előbb-utóbb agyaggal tapasztották ki. Kontinensünkön a vasszerszámok az i.
A kohókat domboldalakba építették, így egyszerűbb volt őket kezelni, és a természetes huzatot is jobban hasznosították. A termék alig olvadt meg, a viszonylag kis hőmérséklet miatt a vas alig ötvöződött a szénnel, ezért az ércből acélszerű — igaz, salakkal szennyezett — terméket kaptak. A salakot kovácsolással távolították el, így tették az anyagot felhasználhatóvá.
A legrégibb ilyen kemencét az egykori római Noricum tartományban a vas felállításához fel a mai Ausztriában.
Ezeket a bucakemencéket évszázadokon át használták. Magyarország területén kétféle típusú, a 10— Ez utóbbi oldalról is fújtatható. Királyaink is tudták, milyen fontos a vaskohászat, ezért a fejlett vaskultúrájú országokból hoztak be kohászokat.
Az így hevített nyersvas megolvadt, és ezért több szenet karbont vett fel.
Miután megszilárdult, ez a termék rideg, törékeny, kovácsolhatatlan volt, és nem tudták a korábbi módon felhasználni. A bucakemencéket a Egyes vidékeken, például Stájerországban akkorára nőttek, hogy kőből rakott aknájuk volt, aminek magassága elérhette a 8 métert. Ezeket egyes szerzők gomolyakemencéknek nevezik, és a nagyolvasztó felé vezető út önálló állomásának tekintik.
Ekkor már ismerték a frisstűzi acélgyártástés a vasüzemek némelyikét ilyennel is kiegészítették. A Selmecbányán ben alapított Bányatisztképző Iskolakésőbb Bányászati és Erdészeti Főiskola sorra bocsátotta ki a képzett bányász-kohász szakembereket, akik komoly szerepet játszottak a kohászat fejlesztésében.
Ilyen Magyarország legjelentősebb ipari műemléke, a Lillafüred mellett álló újmassai őskohó. Ezt Fazola Frigyes építette ben, és ig működött. Ennek a kohónak az elődjét Fazola Henrik létesítette ben Ómassánde ez nem maradt fenn.
Tartalomjegyzék
A faszenet lassan felváltotta a kőszén, majd a koksz, a befújt levegőt melegíteni kezdték a kohó hőjével, és a Sorra jöttek létre a kisebb-nagyobb kohászati gyárak ResicaÓzdDiósgyőr stb. Az első világháború után — a trianoni döntés eredményeként — a termelés a felére esett vissza, a hazai vaskohászat elvesztette nyersanyagforrásai és üzemei javát.
A két világháború között újabb gyors mit kell inni az erekció fokozásához a vas felállításához ki, de a második világháború után a termelés csak ban érte el az A nyersvasgyártás jelentősége az évtizedek során folyamatosan csökkent azzal, hogy az acélgyártás egyre inkább áttért a hulladék bázisú technológiára. A hajdani négy nyersvasgyártó üzemből CsepelÓzd, Diósgyőr, Dunaújváros mára csupán Dunaújvárosban gyártanak nyersvasat.
Vasérceknek azokat a kőzeteket nevezzük, amelyekben a vas viszonylag sok, és oxid formában van jelen vagy könnyen alakítható oxiddávassal ötvöződő szennyezőanyag, meddő pedig kevés van benne. Ezek a legfontosabb vasércek. Tömörebbek, ezért valamivel nehezebben redukálhatóak. A magnetit gyakran a kova különböző, az érc minőségét rontó módosulataival jáspiskvarc nő össze.
A barnavasércek alapásványai legalább részben hidroxidosak.
Navigációs menü
Kötött víztartalmukat hevítés hatására elveszítik, így vastartalmuk növelhető. A pátvasércek sziderit alapúak.
Tűzi úton ezt pörkölésnek nevezik oxidossá kell őket alakítani. A vasérceket általában nem eredeti formájukban adagolják a nagyolvasztóba, hanem könnyebben redukálhatóvá, kedvező szemnagyságúvá és porozitásúvá alakítják, és még salakképző anyagot is kevernek hozzá.
Ezt a műveletet agglomerálásnak nevezik, és zsugorító pörköléssel vagy pelletezéssel végzik.
Története[ szerkesztés ] A sumer nyelvben már megjelenik a vasat jelentő szó AN. BAR formában. A vasat valószínűleg az ókori Anatóliában vagy a Kaukázusban kezdték el nagy mennyiségben felhasználni az i. A legrégebbi vasszerszámot a Kheopsz-piramisnál folytatott ásatásoknál találták.
A salak kémiai összetétele igen fontos, mert a metallurgus — többek között — ezzel tudja befolyásolni a kéntelenítés folyamatát. A kéntelenítés azért fontos, mert a kén a vasban és az acélban is szennyező elem. A a vas felállításához kémiai összetételét salakképzők adagolásával állítják be: a salakképző anyag többnyire mészkő és dolomit.
- Először a köveket tudták felhasználni eszközeik készítéséhez.
- A vas a természetben nem fordul elő színfém formájában legfeljebb a meteoritvas ilyenezért azt érceiből, tűzi kohászati eljárással kell előállítani.
- A vas előfordulása, a vas és az acél gyártása Eszköztár: A különböző vasércekbarnás vagy fekete színűek, amelyek a vasat oxidja, karbonátja, illetve szulfidja formájában tartalmazzák.
- A vas és az alumínium
- Szervetlen kémia | Sulinet Tudásbázis
- Nagyüzemileg hatalmas kohókban nagyolvasztókokszosított szénnel, magas hőmérsékleten oxidját fémmé redukálják vaskohászat.
A koksz egyrészt hőt, másrészt redukáló gázt fejleszt, harmadrészt karbonizálja a vas felállításához ötvözi a vasat. A koksz szerkezete erősen porózus, ami javítja a nagyolvasztóban elhelyezett elegyoszlop gázátjárhatóságát.
