Gyakorlási módszer felállítása

gyakorlási módszer felállítása

Oktatási módszerek és oktatásszervezési módok fejezet Dr. Tigyiné Dr. Pusztafalvi Henriette 4.

merevedés idegenrel

A módszer fogalmát először Johannes Amos Comenius használta a Johann Heinrich Pestalozzi már a gyermeki megismerésnek megfelelő oktatási eljárásokként határozta meg, így jól elkülönítve, speciális fogalomként értelmezte azt. A későbbi reformpedagógiai irányzatok is a gyermeki érdeklődés felkeltését és az aktiváló módszereket hangsúlyozták. A korszerű pedagógia módszerek alkalmazását pedig a hatékonyság és a komplexitás határozza meg a tanulók aktivitására és a kompetenciáinak fejlesztésére irányul.

Az oktatási módszer, az gyakorlási módszer felállítása folyamat állandó, ismétlődő összetevője, ami különböző célok érdekében kerül alkalmazásra.

A gyakorlási módszer felállítása kiválasztásának szempontjai A hatékony oktatási módszerek kiválasztásának szempontjait a következőkben tudjuk meghatározni [2] 3. Táblázat Az oktatás módszereinek kiválasztását a fenti tényezőket alaposan végig gondolva kell megtenni, minden egyes alkalommal.

Szükséges megjegyezni, hogy egyetlen módszer sem nevezhető önmagában üdvözítőnek, ezt bizonyítja minden hatékonyságot vizsgáló kutatás. Ugyanakkor a tanulás szervezését nem irányíthatják a tanulók sem, azért mert ők kedvelnek egy bizonyos módszert, ezért csak ezt az egy módszert alkalmazzuk. Figyelnünk kell arra is, hogy a korszerű módszerek ne csak az információközvetítést szolgálja, hanem a személyiség bizonyos jegyeit is fejlessze nevelési hatást is kifejtsen.

A tanítás-tanulás során a differenciálást lehetővé tevő különböző módszerek alkalmazásával az egyéni aktivitást is segítsük elő minden tanuló a saját képességeihez mérten fejlődjön. Ilyen jellegű tevékenység lehet az önálló tanulás és minden gyakorlati tevékenység.

Beláthatjuk azt is, hogy egy módszer nem lehet öncélú, sok befolyásoló tényező együttes hatását megvizsgálva kell kiválasztanunk és alkalmaznunk az alkalmas módszert. A módszerek kiválasztásánál hangsúlyos vezető szempont a differenciálás, a tanuló aktivitása és a figyelem fenntartására való törekvés.

Továbbá törekedni kell arra, hogy ez ne csak a látszólagos cselekvésbe emelés felszínes formája legyen, hanem valósuljon meg a vezető cél a problémamegoldó, alkotó együtt gondolkodás ténye, mely a kompetenciák célirányos fejlődését gyakorlási módszer felállítása elő a tanulóban.

Az oktatás logikai iránya szerint: aszpirin-erekció induktív illetve - deduktív jellegű módszerek.

Bevezetés a sportpedagógiába

A tanulási gyakorlási módszer felállítása irányításának szempontjai szerint: - tanári dominanciájú, - közös tanár-diák munkája, - tanulói dominanciájú módszerek. A módszerek A továbbiakban részletesen ismertetjük a módszereket, azok meghatározását, tartalmát, sajátosságait és eredményes alkalmazási lehetőségeiket, előnyeiket - hátrányaikat.

Az előadás Az ismeretközlés leghagyományosabb módja az előadás, a magyarázat és az elbeszélés. Az előadás olyan monologikus szóbeli közlési módszer, amely egy-egy téma logikus, részletes, viszonylag hosszabb ideig tartó kifejtésére szolgál.

Általában magába ötvözi az elbeszélés gyakorlási módszer felállítása a magyarázat elemeit. Ezt a módszert már a görögök is alkalmazták, eredeti elnevezése lectare a szöveg hangos felolvasását jelenti. A hatékony előadás azonban, feltételezi az anyag alapos ismeretét, szabad elmondását. Az előadás terjedelme 15—20 perctől 1, óráig terjedhet, főként a hallgatóság előzetes tapasztalatainak függvényében.

A könyvnyomtatás megjelenése óta vitatják létjogosultságát, azt állítva, hogy az olvasás gazdaságosabb információszerzési mód.

pénisz erekciós kezelés

Az előadás során a tanár aktív, a tanuló passzív befogadásra van ítélve. Bizonyos feltételek esetén az előadás gazdaságos ismeretátadási mód lehet, a tanuló aktív receptivitását és így képzeletének, gondolkodásának mozgósítását kiváltó eszköze. Az előadás alkalmazása indokolt, ha: a cél információ közlése, a tananyag nem hozzáférhető más forrásból, az adott tanulócsoport számára sajátos struktúrában célszerű azt közölni, az érdeklődés felkeltésére szükség van, rövid ideig kell az információkat megjegyezni, egy tananyagrész bevezetésére használják, s majd más módszerek követik.

Az előadás szerkezetét tekintve három fő részből áll: bevezetés, kifejtés, összegzés.

4.2. Oktatási módszerek

A bevezetés vagy expozíció keretében a pedagógus gondoskodik a megfelelő kapcsolatok kialakításáról a hallgatókkal, a figyelem felkeltéséről, közli a tanulókkal az előadás céljait, felidézi a szükséges ismereteket, felvázolja az előadás főbb pontjait, kérdésköreit, olyan rendező elveket közöl, amelyek lehetővé teszik az új anyag strukturálását, a korábbi ismeretekhez való illesztését. A kifejtés a tulajdonképpeni tényanyag közlése, bemutatása.

A kifejtéssel szemben kívánalom, hogy fedje le a megtanulandó tananyagot illetve jelezze, hogy a kihagyott részek milyen forrásból szerezhetők megáttekinthető struktúrája, logikai szerkezete legyen, a struktúrát érzékelhetővé kell tennie a tanulók számára, fenn kell tartania a tanulók figyelmét, az anyag világos kifejtésére kell törekednie.

A kifejtés strukturálásának különböző módjai ismeretesek. Hierarchikus felépítés esetén a fogalmat alárendelt fogalmakra, majd ezeket további részegységekre bontjuk. Például az előadás, mint módszer tárgyalásakor célszerű az alábbi szerkezetben feldolgozni az anyagot. A hierarchikus kifejtés igényli, hogy a tanulókat tájékoztassuk arról, hogy a szerkezet mely pontján vagyunk, amikor újabb részkérdés tárgyalásához kezdünk.

Gyakorlási módszer felállítása elrendezés esetén valamilyen szempont időrend, ok-okozati összefüggés, tematikus egymásra épülés alapján lépésenként követik egymást az előadás részei. Célszerű lehet különböző jelenségek több szempontú elemzése, összehasonlítása. Ilyen esetekben a szempontok ismétlődése jól strukturál, a táblázatba foglalás pedig még tovább növeli az anyag áttekinthetőségét. A figyelem fenntartása az előadó egyik legnehezebb és legfontosabb feladata.

4.1. A módszer fogalma

Tartalmában bármilyen értékes anyagot állítunk is össze, gyakorlási módszer felállítása jól is strukturáljuk, ha a tanulók kikapcsolnak, nem tartanak velünk szellemi kirándulásunkon, előadásunk gyakorlási módszer felállítása marad. A figyelem fenntartásának lehetséges eszközei: a változatosság: a hangszín, a mozgás, a gesztusok, a nyelvi szerkezetek, a szókincs gazdagsága, az auditív és vizuális csatorna váltogatása és kombinálása, egyszerű, jól áttekinthető ábrák alkalmazása, a humorral átszőtt előadásmód az adott anyagrész megjegyzését és az előadóval, a tárggyal kapcsolatos gyakorlási módszer felállítása attitűd kialakulását is segíti, az előadó élénksége, lelkesedése, elkötelezettsége, költői és valós kérdések beiktatása az előadás menetébe, jegyzetelés, kiosztott segédanyagok, amelyek segítik a figyelem fenntartását, de egyben veszélyt is jelenthet gyakorlási módszer felállítása előadás pontos követését tekintve, ezért figyelni kell a kiosztás idejére, és tartalmának funkciójára.

A figyelemmel kísért előadásmód hatékonyságát növeli a jegyzetelés, és még jobb eredményre vezet a kérdések beiktatása. A jegyzetelési technika azonban csak fokozatosan és csak tudatos tanári segítséggel alakul ki. A kiosztott segédanyagok több funkciót tölthetnek be, egyszerre tartalmazhatják az előadás szerkezetét, vázát, főbb pontjait vagy olyan illusztrációkat, táblázatokat, idézeteket, amelyek az előadó által végrehajtott elemzés követését, a vele való együttgondolkodást támogatják.

Míg gyakorlási módszer felállítása világos előadásmódot a példák alkalmazása elősegíti, addig a bizonytalanságra utaló szavak ezekről a magyarázat kapcsán szintén szó lesz gátolják. A következtetés, összegzés az előadás harmadik szerkezeti eleme. Az összegzés során biztosítja az előadó, hogy az elhangzottak koherens egésszé álljanak össze, és beépüljenek a tanulók korábbi tudásába.

4.1.Oktatási stratégiák

Ennek érdekében célszerű: a tanulóktól kérdezni, tőlük példát kérni, az elhangzottakat összefoglaltatni, a tanulók kérdéseire válaszolni, összefoglalni a lényeget, kiemelni a fontos tudáselemeket, kapcsolni az előadást az előzményekhez és a következő gyakorlási módszer felállítása. Az előadás, amennyiben nem túlságosan gyakran és megfelelő célok érdekében alkalmazzák, hatékony oktatási módszer lehet.

Ehhez el kell gyakorlási módszer felállítása a tipikus hibákat, mint például nem lehet jól hallani, az előadó motyog, vagy nem koherens a szöveg, nem a tanulók tudásának, színvonalának megfelelő túl sokat vagy túl keveset feltételeznehéz jegyzetelni, felolvassák a szöveget, túl gyors vagy túl lassú tempó, az előadó nem foglalja össze az egyes részeket, elkalandozik a fővonaltól, anélkül hogy jelezné, és nem jól osztja be az idejét. A magyarázat A magyarázat olyan monologikus tanári módszer, amellyel törvényszerű összefüggések, szabályok, tételek, fogalmak megértését segítjük elő.

Terjedelme, időtartalma az előadásénál rövidebb, témájától és főként a tanulók életkorától függően 5—10, illetve 20—25 perc között változik. A magyarázatok csoportosítására, fajtáinak elkülönítésére számos gyakorlási módszer felállítása találkozhatunk.

A Brown és Armstrong által felvázolt tipológia kellően egyszerűnek és jól használhatónak tűnik. Ők a magyarázat három fajtáját különböztetik meg: Értelmező, interpretatív magyarázat, amely fogalmak, terminusok értelmét teszi világossá, példákat nyújt rá, tipikus kérdőszava: Mi? Leíró magyarázat, amely egy folyamat, struktúra bemutatására szolgál, tipikus kérdőszava: Hogyan?

Okfeltáró magyarázat, amely jelenségek okainak kiderítésére szolgál, tipikus kérdőszava: Miért? A hatékony magyarázatot az jellemzi, hogy logikus, világos, érdekes, tömör, egyszerű és szenvedélyes, érzelmekkel kísért [5].

A magyarázat eredményességéhez az alábbi eljárások, fogások, pedagógiai készségek alkalmazása járul hozzá: - papírból készült pénisz célok megfogalmazása; - példák kiválasztása és bemutatása; - a magyarázat logikus felépítése, magyarázó kötőszavak alkalmazása; - audiovizuális eszközök alkalmazása; - részösszefoglalások, ismétlések beiktatása; - a tanulók előzetes ismereteinek számbavétele; -  szabatos megfogalmazás, ismert szavak használata; - kérdések feltétele; - mimikával, gesztusokkal kísért előadásmód; - vázlat készítése tábla, számítógép, interaktív táblát használva, vagy diktálva.

Miért olyan népszerűek a tanulástechnikai módszerek? Szívük lehet várakozással teli, de aggodalmakkal átszőtt is, így ugyanolyan arányban töltheti el őket a félelem a tanulmányaik megkezdése miatt, akárcsak a felsőbb éveseket. A tanulástechnika tréning segítségével nem csak a leghasznosabb tanulástechnika praktikákkal fogjuk felvértezni a gyermekeket, de arra is megtanítjuk őket, hogyan kezeljék szorongásaikat és hozzák ki magukból a legtöbbet.

Az elbeszélés Az elbeszélés leírás olyan monologikus, szóbeli közlési módszer, amely egy-egy jelenség, esemény, folyamat, személy, tárgy érzékletes, szemléletes bemutatására szolgál. Az előadástól a rövidebb terjedelem, a magyarázattól pedig az információátadás célja, jellege különbözteti meg.

mi az oka a rossz erekciónak

Míg a magyarázat ok-okozati összefüggések bemutatását, megértését, a gondolkodás fejlesztését kívánja elérni, addig az elbeszélés, leírás konkrét információk átadására szolgál, s főként a tanulók képzeletét, érzelmeit mozgósítja. Az elbeszélés minden korosztályban alkalmazható. E módszerrel elsősorban az érzékszervekkel felfogható tulajdonságokat közöljük, így a leírás eléggé konkrét: a benne foglalt információkat minden olyan személy könnyen felfoghatja, akinek a közölt gyakorlási módszer felállítása, sajátosságokkal például forma, szín, tömeg kapcsolatos képzetei vannak.

Abban az esetben, ha a tanulóknak már kialakult képzetei, fantáziája van, és azok nem szolgáltatnak kellő alapot az információk befogadására, a tanár szemléletes beszédén kívül célszerű a szemléltetés más módjait is beiktatni az elbeszélés menetébe. Valóságos tárgyak, filmrészletek, fényképfelvételek, hangfelvételek hozzájárulhatnak az elbeszélés élményszerűségéhez, világosságához és érthetőségéhez interaktív tábla használatával erősíti a tanár az adott jelenség élményszerűségét.

Az elbeszélés érzelemgazdag közlési módszer, aminek következtében a tanulók képzeletük mozgósítása révén átélik az eseményeket, jelenségeket, folyamatokat, azoknak mintegy részeseivé válnak.

Táblázat: A tanár szóbeli közléseinek előnyei és hátrányai - összefoglaló táblázat 4. A tanulói kiselőadás A tanulói kiselőadás olyan monologikus rövid szóbeli közlési módszernek tekinthető, amelyben az összefüggő közlés nem a tanártól, hanem a tanulótól származik.

4.2. A módszer kiválasztásának szempontjai

Alkalmazására csak bizonyos tantárgyakban és csak a felsőbb osztályokban kerülhet sor, ekkor is a tanár alapos előkészítő munkáját feltételezi. A kiselőadás támaszkodhat a tanulók egy-egy olvasmányélményére, valóságos tapasztalatára, de igényelhet alapos könyvtári vagy internetes kutatómunkát is. Haszna a kiselőadást tartó tanuló számára többrétegű.

A kutató tevékenység a leginkább élményszerű ismeretszerzési forma, módja nyílik a könyvtári munka és az internetes keresés technikájának elsajátítására, az előadás megtervezésére, megírására, elkészítésére, elmondására és ezen keresztül szóbeli kifejezőkészségének és prezentációs készségének fejlesztésére.

Időtartama általában 10—15 perc. Csak akkor jár minden tanuló számára haszonnal, ha gyakorlási módszer felállítása tanár felügyeli és kellő segítséget ad az előadás elkészítéséhez a tanulónak.

A megbeszélés A megbeszélés beszélgetés dialogikus szóbeli közlési módszer, amelynek során a tanulók a pedagógus kérdéseire válaszolva dolgozzák fel a tananyagot. A megbeszélés a leggyakrabban alkalmazott, legkedveltebb, minden korosztályban alkalmazható módszer. Népszerűségét a tanárok és a tanulók körében annak köszönheti, hogy a tanár és a tanulók között állandóan fennálló kontaktus révén a pedagógus rendszeres visszajelzést kap a tanulóktól, így az ő igényeik szerint lehet haladni, akik új szempontokat vihetnek a feldolgozás menetébe; a tanulók tevékenyek, maguk jönnek rá a megoldásra; a módszer gyakori gyakorlási módszer felállítása nyújt, érdekes, jelentős a motiváló hatása.

A tanári irányítás mértékétől függően a magyarázatot tanulói kérdésekkel színező megoldástól a nagyfokú tanulói szellemi erőfeszítést, tényleges önálló gondolkodási tevékenységet kívánó változatokig terjed a skála. A kifejtés túl gyakori alkalmazása nem célszerű.

Fenntartja a tanuló figyelmét, de a gondolkodást túlságosan apró lépésekre bontja, esetenként sugalmazó kérdéseket is alkalmaz. A megbeszélés módszerének három lényeges alkotóeleme, eljárása van: a strukturálás, a kérdezés és a visszacsatolás, a tanulók tevékenységének értékelése.

Strukturálás A megbeszélés témájának megfelelő strukturálása, menetének irányítása a magyarázat eredményességének lényeges előfeltétele. Magában foglalja a célok világos kitűzését, meghatározását az óra, illetve a megbeszélés kezdetén; a fontos gondolatok kiemelését; az egyes részek összefoglalását; az egyes részek közötti átmenet egyértelmű jelzését; a gondolatok összegzését lehetőleg a tanulók közreműködésével.

Kérdezés A kérdezés a megbeszélés leglényegesebb eleme, de szinte minden oktatási módszerben, alkalmanként még a magyarázat, elbeszélés, előadás módszereiben is helye van. A kérdéseket sok szempont szerint lehet csoportosítani. A kérdezés célja, funkciója szerint a kérdés lehet: érdeklődés- és figyelemfelkeltő; diagnosztizáló és ellenőrző; információt kérő; szervező, instruáló; gondolkodtató; strukturáló; véleményt, érzelmeket feltáró.

Az elvárható válasz jellege szerint: konvergens kérdéseket ezekre egyetlen vagy néhány jól körülhatárolt válasz adható, a tanulótól általában korábbi ismeretének felidézését igényliilletve divergens kérdéseket, amelyekre több egyaránt jó válasz adható.

Az elvárt gondolkodás szintje alapján a Bloom-féle céltaxonómia szerint meg szoktak különböztetni: ismeret, megértés, alkalmazás, analízis, szintézis és értékelés szintű kérdéseket.

Empirikus gyakorlási módszer felállítása általában pozitív összefüggést mutatnak a kérdések száma és a tanulók teljesítménye között, azonban bizonyos kérdésgyakoriságon túl ez az összefüggés nem áll fenn.

Miért olyan népszerűek a tanulástechnikai módszerek?

Az elaprózott, csak a memóriát mozgósító kérdések kizárólagos alkalmazása nem vezet eredményre. A jó kérdezés jellemzőit gazdag empirikus kutatási bázis alapján az alábbiakban lehet összefoglalni: A kérdés legyen pontos, világos, rövid és egyértelmű! A túl általánosan megfogalmazott kérdésre nehezen tud a tanuló megfelelő választ adni.

Irodalomjegyzék III. A játék oktatási folyamata A tanítási órán, a meghatározott szempontok alapján kiválasztott, illetve a játékfoglalkozásokra megtervezett, az óravázlatban rögzített új játék megtanítására kerül sor. A játékoktatásnak, mint komplex, összetett folyamatnak: - az oktatásban a tanárnak szervező, oktató-nevelő, irányító-vezető funkciókat, gyakorlási módszer felállítása kell ellátnia - a tanmenet előkészítése és a játék kiválasztása után a nevelőnek további előkészítő és szervező feladatai vannak. Az előkészítő és szervező feladatok a következők: - a játéktér és a felszerelés előkészítése - pálya jelzéseinek elkészítése - a játékhoz szükséges felszerelés kiosztása a játékosok felállítása a játéktéren Az új játék tanítását elsődlegesen az ismeretnyújtás módszereivel végezzük, de a megértés nem nélkülözheti az első végrehajtási kísérletet, amit a játék többszöri, változtatás nélküli gyakorlása követ. A játék befejezését értékelés követi.

Nehéz válaszolni az úgy nevezett kettős kérdésre is. A kérdés feleljen meg a tanulók értelmi színvonalának! A túl nehéz kérdés szintén passzivitáshoz vezet, a tanulók kikapcsolnak, leállnak. A kérdés mozdítsa elő a tanulók gondolkodási készségét!

A tanári kérdések között túlsúlyban vannak az emlékezet működését igénylő, tények, fogalmak, szabályok reprodukálását kiváltó kérdések. Az ilyen ténykérdések hasznosak, de csak akkor, ha célunk nem több, mint az ismeretek reprodukálása. Törekedjünk arra, hogy kérdéseink között több gondolkodtató kérdés szerepeljen, amelyek a tanultak megértését, alkalmazását, elemzését, szintézisét, értékelését feltételezik.

Bevezetés a sportpedagógiába 4.

Adjunk időt a gondolkodásra! A kérdés utáni csend a legértékesebb, legaktívabb tanulói tevékenységre, a gondolkodásra ad lehetőséget. A kérdés feltétele és a tanulók felszólítása között hagyjunk mp-nyi szünetet.

Ne szólítsuk fel az első jelentkezőt, gyakorlási módszer felállítása ezzel az elhamarkodott válaszokat serkentjük, a lassabban gondolkodókat pedig kizárjuk a munkából.

A kérdést az egész osztálynak tegyük fel! A gyerekek általában addig gondolkodnak, amíg van esélyük a szereplésre. Minden tanulót szólítsunk fel, ne mindig ugyanazokat, és ne csak a jelentkezőket! Szólítsunk fel több tanulót! Lehetőség szerint olyan divergens kérdéseket tegyünk fel, amelyekre nem elégséges egyetlen tény közlésével válaszolni. Gyakorlási módszer felállítása egymás után több tanulót is felszólíthatunk anélkül, hogy a kérdést megismételnénk. Több tanuló felszólításának csak az egyik feltétele a megfelelő kérdés.

Az első válasz után a pedagógusnak jeleznie kell, hogy további feleleteket is kíván. Kezdetben hosszabb jelzésekre van szükség. Például: Te is így akarod?

Egyetértesz az elmondottakkal? Ki tudnád egészíteni valamivel? A tanulók nagyobb része szemlélője gyakorlási módszer felállítása pedagógus és a jó tanulók kérdés-felelet áradatának. Gyengébb tanulók esetében törekedni kell arra, hogy ő maga adja meg a helyes választ, jó tanulónál hamarabb dönthetünk a másik tanuló felszólítása mellett.

hogyan lehet növelni a pénisz nyomását

Jó tanuló esetén akkor törekedjünk a rávezetésre, ha az eredeti jó választ tovább akarjuk fejleszteni, magasabb gondolkodási szintű megoldást várunk el. Az eredményes kérdezéshez kerülni kell az alábbi helytelen kérdezési eljárásokat: szuggesztív, sugalmazó kérdések, eldöntendő kérdések, a kérdések újrafogalmazása, a kérdések ismétlése, a kérdéseknek a tanár által történő megválaszolása, a tanulók válaszainak rendszeres ismétlése. A gyakorlási módszer felállítása A visszacsatolás a tanítási-tanulási folyamatnak pszichológiai kutatások által igazolt, szinte minden oktatási módszerben megjelenő eljárása.

Visszacsatolásra mind a pedagógusnak, mind pedig a tanulónak szüksége van. Az alábbiakban a tanulók számára nyújtandó visszacsatolás formáit vizsgáljuk. A visszacsatolásnak, értékelésnek eltérő formáit célszerű alkalmaznunk, attól függően, hogy helyes, részben helyes vagy helytelen tanulói választ követően, esetleg a tanulói válasz hiányában jelennek meg.

Gyakorta azonban szükség van pozitív tartalmas értékelésre, amikor kifejtjük, hogy a válaszban különösen mit tartunk méltányolandónak. Implicit, de hatékony megerősítés, ha felhasználjuk a megbeszélés további menetében a tanuló válaszát.

A tartalmas visszacsatolások közé tartozik a tényszerű helyesbítés és a tartalmas negatív értékelés is.

III A játék oktatási folyamata

A tanulók válaszaira történő reagálásnak vannak kerülendő, pedagógiai szempontból értéktelen formái. Az elmarasztaló szavak a cinikus megjegyzések, az inszinuáció, a helyes válasz negatív értékelése és az értékelés elmaradása is ide sorolandó. Vita A vita dialogikus szóbeli közlési módszer, amelynek az ismeretek elsajátításán túl célja a gondolkodás és a kommunikációs készségek fejlesztése. A vitában a tanulók viszonylag nagyfokú önállóságot élveznek, a pedagógus a háttérből irányítja a vita menetét.

A jól szervezett vitában a kérdéseket, véleményeket a tanulók egymáshoz és nem a pedagógushoz intézik, a résztvevők egyenrangúak. A vita módszerét minden életkorban és minden tantárgyban lehet alkalmazni, de az életkortól függően a megvitatandó téma bonyolultsága és a vita időtartama 10—15 perctől a tünet gyakori merevedés óráig lényeges eltérést mutat.

A vita eredményes alkalmazásának feltétele a következőkben foglalható össze: A vitában Legnagyobb meleg péniszek részvétel képessége a tanulókban spontán módon nem alakul ki, azt céltudatosan — többnyire vitákban való részvétellel és annak elemzésével, értékelésével — fejleszteni kell.

Négy interperszonális képességnek tulajdonítanak különös jelentőséget: kijelentésének átfogalmazásával ellenőrizzük, hogy jól értettük-e a másikat; tevékenységét gyakorlási módszer felállítása szavakkal; interpretáljuk a másik személy érzéseit, és jelezzük saját érzéseinket.

A vita előkészítése a cél meghatározását, a tanulók előismereteinek és vitakészségének feltérképezését, a vita menetének megtervezését, az alkalmazandó kérdéstípusokat, a főbb állítások kiválasztását foglalja magába.

Lehet, hogy érdekel